A Debreceni Egyetem új science parkja, mint a hazai innováció meghatározó tényezője, az Európa Tanács látogatása a Debreceni Egyetemen, az orvoslás jövője a DE-n, bakteriofágok: a „mikro bérgyilkosok, a világ élvonalában az egyetemi életminőség, életmód területén – címszavak 2024-ből. Izgalmas és eseménydús évet zár a Debreceni Egyetem.
Hírek
Miként lehet új ötletekkel egészségügyi problémákat megoldani, mit takar az a szóösszetétel, hogy jótékonysági mozizás, mi történt az idei első gólyabálokon, hogy nézett ki a mai debreceni Nagyállomás elődje, mennyire intelligensek a vetési varjak és hogyan tudta az élen zárni az NBIII-as futballbajnokságot a DEAC férfi alakulata – egyebek mellett ezekről lehet olvasni az Egyetemi Élet friss számában.
Sikeres volt a szenátusi választás, mind a 17 választási körzetben érvényes volt a december 3-a és 5-e között zajlott voksolás. A 2025. január 1-én felálló új szenátusi testületbe 36 tagot és 39 póttagot választott meg az egyetem polgársága.
Komoly elismeréseket kapott a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar két hallgatója a Magyar Ügyvédnaphoz kapcsolódó ünnepségen. Perger Ádám második lett az Országos Ügyvédjelölti Perbeszédversenyen, Jávorszky Tícia pedig a harmadik helyen zárt a Magyar Ügyvédi Kamara pályázatán.
Szenátust választ december 3-án és 4-én a Debreceni Egyetem. (FRISSÍTÉS: A Választási Elnökség meghosszabbította a szavazást, december 5-én, csütörtökön is várják a szavazatokat.)Az intézmény legfőbb döntéshozó testületének mandátuma ugyanis 2024. december 31-én lejár. Az egyetemi polgárok – a 4 évvel ezelőtti jó tapasztalatok okán – elektronikusan választhatják meg jövő hét kedden és szerdán az új tagokat, akiknek mandátuma 2025. január 1-től 2028. december 31-ig szól. Szavazni mobiltelefonon is lehet.
Neves egyetemi kutatók és szakértők járták körbe a magyar uniós tagság elmúlt húsz évét, valamint a soros uniós elnökségben rejlő lehetőségeket a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Állam- és Jogtudományi Kar, valamint az MTA TABT Jogi és Közgazdaságtudományi Szakbizottság szervezésében megvalósult pénteki workshopon.
A magyar jogtudósok, jogalkotók a 19. század közepe és a 20. század közepe között olyan remek munkát végeztek, hogy a jogállam napjainkban is azon alapelvek mentén működik, amiket akkor kidolgoztak – állapította meg a magyar jogállam-eszme fejlődéséről tartott előadásában Szabadfalvi József, az MTA doktora, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány professzora, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanára.
Hogyan kapcsolódik a spiritualizmus, az ökológia vagy éppen az ökocídium a joghoz – egyebek mellett ezekről a kérdésekről volt szó a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar csütörtöki interdiszciplináris konferenciáján. A Jog-környezet-spiritualitás címmel megrendezett szakmai rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a három tématerület szoros kapcsolatára.
Indonéz felsőoktatási intézményekkel bővítette külföldi partnereinek körét a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi, valamint Állam- és Jogtudományi Kara. A hétfőn aláírt együttműködési megállapodások főként oktatási és kutatási területeket érintenek.